| Haydn, Joseph
A bcsi klasszicizmus kivl mestere mr gyermekkorban szoros kapcsolatba kerlt a muzsikval, mint a hainburgi gyermekkrus, illetve a bcsi Saengerknaben egyttesnek tagja. 1762-ben Esterhzy herceg udvarba kerlt, ahol zavartalan krlmnyek kztt, idejt s tehetsgt teljesen az alkotmunknak szentelhette, sõt a herceg hzi zenekarnak ln mdjban llott mûveit rgtn keletkezsk utn meghallgatni. 1784-ben a zenekart feloszlattk, de a hercegi csald minden ellenszolgltats nlkl tovbbra is folystotta jrandsgt. gy Bcsbe kltzse utn is nyugodtan dolgozhatott jabb s egyre jelentõsebb mûvein. Eurpai hrnevt s nagy tekintlyt fokozta kt londoni tja. Mindentt lelkes tisztelettel fogadtk s nnepeltk, az oxfordi egyetem dszdoktorv avatta.
lete utols kt vtizednek risi sikereit ismerve majdnem rthetetlennek tûnik, hogy halla utn milyen gyorsan elfeledtk muzsikjt. A 20.szzad kezdetn kibontakoz, a romantika reakcijaknt jelentkezõ mindenfle klasszicizmushoz vonzd ltalnos renesznsz valsggal jra kezdhetette a Haydn-muzsika felfedezst. A kzhelly vlt "Haydn-papa", "a szimfnia atyja" kittelek mgtt meghzd nav Haydn-portr jjalaktsa az elõadmûvszet feladata s mindmig nem fejezõdtt be: mg mindg alg tucatnyi szimfnijt, kvartettjt hallja csak rendszeresen a nagykznsg, szmos mûfajt pedig egyltaln nem ismeri. Termszetesen nem vletlen, hogy a kztudatban oly sokig megmaradt a Haydn zenjnek nyugalmt, kedlyes, csaldias derûjt, romlatlan, falusi egyszerûsgt hangslyoz egyoldal eszttikai tlet, hiszen ezek ktsgkvl muzsikjnak legjellemzõbb vonsai. De a komoly tpelõds, a fjdalmas ptosz legalbb annyira organikus vonsai zenjnek. A zenei formamodellek tovbbfejlesztsben, klasszikus tkletessgk munklsban pedig minden idõk egyik legnagyobb mûvsze.
Mûvszetnek kzppontjban abszolt zenei alkotsok s oratriumok llnak. A klasszikus zenei formk nagyrszt az õ zenei munkssga nyomn nyertek vgleges megfogalmazst. Br nem vetette el az elõdk formakszlett sem, de maga is llandan kisrletezett, s gy alkotta meg hetvenht kvartettjt s tbb mint szz szimfnijt. Legrettebb mûvei kz tartoznak a Teremts s az vszakok c. oratriumok. Operi, figyelemremlt rtkeik ellenre, hatalmas s szmszerûleg is risi letmûvben csak szernyebb, br nem lebecslendõ helyet foglalnak el. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
