| lethossziglan osztrk polgrknt, plyafutsa java rszt a tehets Esterhzy-csald birtokn tlttte; gy a tbbi zeneszerztl s a zenei irnyzatoktl elzrtan – sajt szavaival – „knytelen volt eredeti lenni”.
Apja szegny kerkgyrt volt, hsz l gyermeke kzt Joseph a legidsebb. Reutter, a bcsi Szent Istvn-templom karnagya, magval vitte Bcsbe, ahol 16 ves korig volt tagja a templomi nekkarnak. Ettl az llstl hangmutcija utn meg kellett vlnia, majd sok nlklzsben tengette lett.
1751-ben rta els vonsngyest, amellyel azonnal magra vonta a szakrtk figyelmt, s neve csakhamar ismertt, emlegetett vlt a csszrvrosban. gy figyelt fl r a kivl mkedvel, Esterhzy Mikls herceg is, aki hrneves kismartoni udvari zenekarnak igazgatjul szerzdtette 1760-ban, 400 vltforintos vi fizetssel. Ez volt letnek s mkdsnek fordulpontja. Kitnen szervezett zenekar llt a rendelkezsre, gy alkalma nylt sokoldal tapasztalatokat szerezni a hangszerels tern. Itt rta vonsngyesei, szimfnii, misi s zongoraszontinak legnagyobb rszt s ezek kzt a „Krisztus utols ht szava a kereszten” cm nagy oratriumt. A herceg 1790-ben bekvetkezett halla utn a kismartoni nagyhr zenekar feloszlott, Haydnnak is meg kellett vlnia llstl. Ez alkalombl rta ama szimbolikus (Bcs-)szimfnijt, amely arrl nevezetes, hogy a teljes zenekar mkdse kzben egyenknt elhallgatnak a hangszerek, s a muzsikusok egyms utn hagyjk el helyket, amg a karmester egymaga marad, s a pauza alatt is elfjja a lmpt s tvozik.
Megvlvn Kismartontl s Magyarorszgtl, Salamon Pter meghvsra Londonba utazott, ahol csaknem egy vet tlttt. A Haymarket-sznhz igazgatja ltal rendezett nagy zenekari hangversenyeket veznyelte, sajt szerzemnyei mellett eladta ms, akkori mesterek mveit is. nnepelt mvsze, zenekltje volt az angol fvrosnak, s minden oldalrl elhalmoztk kitntetsekkel. Vgl ert vett rajta a honvgy, s 1791-ben visszatrt Bcsbe. Ott rta kt legkimagaslbb zenemvt: a Teremts (1799) s a vszakok (1801) c. oratriumt, amelyekkel elragadtatta nemcsak a bcsi hallgatit, hanem egsz Eurpa zenekznsgt is. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
